József Attila születésnapja alkalmából a Bán úti tagintézményben megünnepeltük a magyar költészet napját. A költészet napja olyasféle hungarikum, mint amikor hivatalos ügyekben az anyák nevét kérik a hatóságok. Állítólag egyik jelenséget sem ismerik külföldön. Az országban számos helyen felolvasásokat, zenés-műsoros esteket, iskolai ünnepségeket tartanak ezen a napon. Változatos tartalommal, menetrendekkel, kreativitással. Van, ahol beleadnak apait-anyait, hogy új olvasókat toborozzanak. Mert ez a lényege. A kollégiumban is erre törekedtünk az ünnep alkalmából.

113 évvel ezelőtt, 1905. április 11-én született József Attila. A magyar lírát ünnepeljük a 20. század egyik legnagyobb magyar lírikusának születésnapján. A Bán úti tagintézményben is így tettünk, hagyományt teremtő szándékkal emlékeztünk meg erről a jelentős kulturális eseményről. Prózával, megzenésített versekkel, gitár kíséretében próbáltuk átadni a gyerekeknek azt a hangulatot, ami a költőhöz és ehhez a naphoz kötődik. Pilinszky János írta József Attila halálának 25. évfordulóján, 1962. decemberében: „Mikor meghalt, nem volt semmije. És ma – költők tudják csak igazán! – egész világ a birtoka: fűszálak és csillagok, sőt a szótár egyes szavai, amiket büntetlenül senki többé el nem vehet tőle.”

Dian Ildi

Képek: Cs. J.